Az aranyóra a kisbaba megszületését követő első 1-2 óra, amikor az újszülött valójában is megérkezik a világba és adaptálódni kezd a környezetéhez. Ez az 1-2 óra azonban nemcsak a kisbaba számára nagyon fontos, hanem a szülőknek is, akik a babájukkal ebben a nagyon intim, bensőséges időszakban jelennek meg először családként.
Ha az aranyórának az újszülött fizikai állapotára gyakorolt hatását vizsgáljuk, akkor ebben az első időszakban áll be a kisbaba keringése, légzése és hőháztartása a külvilágnak megfelelő szintre. Ezzel párhuzamosan az édesanyában is komoly változások kezdődnek: először foghatja a kezébe 9 hosszú hónap után fizikai valójában is a gyermekét, megindul az anya-baba egymásra való hangolódásának folyamata és az édesanya megismerkedik a kisbabája kezdeti viselkedési mintáival. Mindezek összessége pedig kiváltja belőle az anyai gondoskodást.
Szakértők egyöntetű véleménye szerint az aranyóra legnagyobb értéke a biztonság. Ennek oka, hogy a szülés nemcsak az édesanya, hanem a kisbaba számára is egy megterhelő, stresszes élettani folyamat, egy testileg-lelkileg sokkoló élmény, amelynek végén ráadásul az újszülött a korábbi, 9 hónapon át biztonságot adó környezetből egy merően új helyzetbe került, ahol minden idegen és ismeretlen. Ennek a megélésében és feldolgozásában nyújt felbecsülhetetlen segítséget az aranyóra.
Mi történik az aranyóra idején?
Az aranyóra legelső lépése, hogy születés után a babát azonnal, csupaszon az édesanya mellkasára helyezik, biztosítva ezzel az anya-baba közötti bőrkontaktust. Ez a kapcsolatfelvétel számtalan előnnyel jár. A testi előnyök tekintetében az aranyóra egyik legfontosabb pillanata az első mellre tétel. Az újszülött a mellen azonnal, ösztönösen szopizni kezd, amely tevékenységével elősegíti a tejtermelés beindulását, hozzájárul a méhlepény leválásához és csökkenti a szülés utáni vérzés kockázatát.
Ugyanakkor ez a fajta érintkezés lehetővé teszi azt is, hogy a kisbabán ugyanazok a baktériumok telepedjenek meg, amelyek az édesanya testén is jelen vannak. Ez a lépés, illetve a magas védőtartalmú előtej jelentős szerepet játszik az újszülött immunrendszerének kialakulásában.
Továbbá a bőrkontaktuson alapuló kapcsolódás erősíti az anya-gyermek lelki kapcsolatot is, hiszen a kisbaba látványa, testi rezdüléseinek azonnali és testközeli érzete a gondozás és a törődés érzését váltja ki az édesanyából.
Aranyóra császármetszés esetén
Ideális esetben mind az édesanya, mind az újszülött egészségi állapota lehetővé teszi az aranyóra biztosításának lehetőségét. A császármetszés azonban egy teljesen új helyzetet teremt.
Ebben az esetben az édesapa veheti át azt a biztonságot adó szülői szerepet, amelyet komplikációmentes hüvelyi szülés esetén az anya biztosít a baba számára. Ilyen esetekben az édesanya helyett az édesapa csupasz mellkasára helyezik a kisbabát. Bár az apa a szoptatásban, illetve a baba első önálló szopizáshoz vezető útban nem tud segédkezni, de az újszülött megnyugtatásában ugyanúgy ki tudja venni a részét, az által biztosított bőrkontaktus a kisbaba biztonságérzetének szempontjából ugyanolyan jelentőségű és hatású, mint az édesanyáé.
Pótolható-e az aranyóra?
Minden erőfeszítés ellenére előállhat olyan helyzet, amikor valamilyen ok miatt elmarad az aranyóra. Ez nem jelenti azt, hogy innentől kezdve azok a szülők, akik nem tudtak a születés után azonnal bőrkontaktust teremteni a kisbabájukkal, valamit végérvényesen elvesztettek, amit soha nem tudnak bepótolni a szülő-gyermek kapcsolódásban.
Ahogy azt sem jelenti, hogy az aranyórában nem részesült babák esetében az anyák biztosan szoptatási nehézségekkel fognak szembenézni.
Az első bőrkontaktus és az általa megvalósuló első szoptatás nagyon fontos esemény, ezért minden esetben arra kell törekedni, hogy akár komplikációmentes hüvelyi szülés, akár koraszülés, akár császármetszés során jön világra egy kisbaba, lehetőséget teremtsünk számára és a szülők számára, hogy megélhessék az aranyóra adta biztonságot és családi intimitást.
